Bizonyos fényviszonyok mellett, ha az edzett üveget bizonyos távolságból és szögből nézzük, az edzett üveg felületén szabálytalanul eloszló színes foltok jelennek meg. Az ilyen színes foltokat általában „stresszfoltoknak” nevezzük. “, nem befolyásolja az üveg visszaverő hatását (nincs visszaverődési torzítás), és nem befolyásolja az üveg áteresztő hatását (nem befolyásolja a felbontást, és nem okoz optikai torzítást). Ez egy olyan optikai jellemző, amellyel minden edzett üveg rendelkezik. Nem az edzett üveg minőségi problémája vagy minőségi hibája, de egyre szélesebb körben használják biztonsági üvegként, és egyre magasabb követelményeket támasztanak az embereknek az üveg megjelenésével szemben, különösen nagy felületként. Feszültségfoltok jelenléte edzett Az üveg a függönyfalra helyezéskor hátrányosan befolyásolja az üveg megjelenését, sőt az épület esztétikai összhangját is befolyásolja, így az emberek egyre jobban odafigyelnek a stresszes foltokra.
A stresszfoltok okai
Minden átlátszó anyag izotróp anyagokra és anizotróp anyagokra osztható. Amikor a fény áthalad egy izotróp anyagon, a fény sebessége minden irányban azonos, és a kibocsátott fény nem változik a beeső fénytől. A jól izzított üveg izotróp anyag. Amikor a fény áthalad egy anizotróp anyagon, a beeső fény két különböző sebességű és távolságú sugárra oszlik. A kibocsátott fény és a beeső fény változik. A rosszul lágyított üveg, beleértve az edzett üveget is, anizotróp anyag. Az edzett üveg anizotróp anyagaként a feszültségfoltok jelensége a fotorugalmasság elvével magyarázható: amikor polarizált fénysugár halad át az edzett üvegen, mivel az üveg belsejében állandó feszültség (tempered stress) van, ez a nyaláb A fény két különböző sugárterjedési sebességű polarizált fényre bomlik, nevezetesen gyors és lassú fényre, ezt kettős törésnek is nevezik.
Amikor egy bizonyos pontban kialakult két fénysugár metszi a másik pontban keletkezett fénysugarat, a fénysugarak metszéspontjában fáziskülönbség keletkezik a fény terjedési sebességének különbsége miatt. Ezen a ponton a két fénysugár interferál. Ha az amplitúdó iránya azonos, a fény intenzitása erősödik, ami világos látómezőt, azaz világos foltokat eredményez; ha a fény amplitúdójának iránya ellentétes, akkor a fény intenzitása gyengül, ami sötét látómezőt, azaz sötét foltokat eredményez. Amíg az edzett üveg síkirányában egyenetlen a feszültségeloszlás, feszültségfoltok keletkeznek.
Ezenkívül az üvegfelület visszaverődése a visszavert fényt és az átvitelt bizonyos polarizációs hatással bír. Az üvegbe jutó fény valójában világos, polarizációs hatású, ezért világos és sötét csíkokat vagy foltokat fog látni.
Fűtési tényező
Az üveg síkirányban egyenetlenül melegszik az oltás előtt. Az egyenetlenül felmelegedett üveg kioltása és lehűtése után a magas hőmérsékletű terület kisebb nyomófeszültséget, az alacsony hőmérsékletű terület pedig nagyobb nyomófeszültséget okoz. Az egyenetlen melegítés egyenetlenül oszlik el a nyomófeszültséget az üvegfelületen.
Hűtési tényező
Az üveg temperálási folyamata a melegítés utáni gyors lehűlés. A hűtési folyamat és a fűtési folyamat egyformán fontos a temperációs feszültség kialakulásához. Az üveg síkirányú egyenetlen hűtése az oltás előtt megegyezik az egyenetlen melegítéssel, ami egyenetlen feszültséget is okozhat. A nagy hűtési intenzitású terület felületi nyomófeszültsége nagy, az alacsony hűtési intenzitású terület nyomófeszültsége kicsi. Az egyenetlen hűtés egyenetlen feszültségeloszlást okoz az üvegfelületen.
Betekintési szög
A feszültségfoltot azért láthatjuk, mert a látható fénysávban a természetes fény polarizálódik, amikor áthalad az üvegen. Amikor a fény egy bizonyos szögben visszaverődik az üveg felületéről (átlátszó közeg), a fény egy része polarizálódik, és áthalad az üvegen is. A megtört fény egy része szintén polarizált. Ha a fény beesési szögének tangense megegyezik az üveg törésmutatójával, a visszavert polarizáció eléri a maximumot. Az üveg törésmutatója 1,5, a visszavert polarizáció maximális beesési szöge pedig 56. Vagyis az üvegfelületről 56°-os beesési szögben visszaverődő fény szinte minden polarizált fény. Edzett üvegnél a visszavert fény, amit látunk, két, egyenként 4%-os visszaverőképességű felületről verődik vissza. A tőlünk távolabbi második felületről visszavert fény áthalad a stresszüvegen. A fénynek ez a része közelebb van hozzánk. Az első felületről visszavert fény zavarja az üvegfelületet, és színes foltokat hoz létre. Ezért a feszültséglemez a legszembetűnőbb, ha az üveget 56-os beesési szögben figyeljük meg. Ugyanez az elv vonatkozik az edzett szigetelőüvegre is, mivel több a visszaverő felület és több a polarizált fény. Az azonos szintű egyenetlen igénybevételű edzett üvegeknél a látható feszültségfoltok tisztábbak és nehezebbnek tűnnek.
üvegvastagság
Mivel a fény különböző vastagságú üvegekben terjed, minél nagyobb a vastagság, minél hosszabb az optikai út, annál több lehetőség nyílik a fény polarizációjára. Ezért az azonos feszültségszintű üvegnél minél nagyobb a vastagság, annál nehezebb a feszültségfoltok színe.
Üveg fajták
A különböző típusú üvegek eltérő hatást gyakorolnak az üvegre azonos feszültségszint mellett. Például a boroszilikát üveg világosabbnak tűnik, mint a nátronmészüveg.
Az edzett üvegnél nagyon nehéz teljesen megszüntetni a feszültségfoltokat erősítő elvének sajátossága miatt. A korszerű berendezések kiválasztásával és a gyártási folyamat ésszerű ellenőrzésével azonban csökkenthető a feszültségfoltok és az esztétikai hatást nem befolyásoló mérték.
Saida Glassegy elismert globális üvegmély-megmunkáló beszállító kiváló minőséggel, versenyképes áron és pontos szállítási idővel. Az üvegek testreszabásával a legkülönfélébb területeken, és az érintőpanel üvegekre, a kapcsolóüveg panelekre, az AG/AR/AF/ITO/FTO üvegekre és a beltéri és kültéri érintőképernyőkre szakosodott.
Feladás időpontja: 2020.09.09
